Hírek

Osztalék és osztalékelőleg fizetés az új Ptk szerint

vissza a hirekhez

Mire kell odafigyelnünk osztalék vagy osztalékelőleg fizetése esetén?

Ezen új szabályokat legkésőbb 2016. március 15. napjáig alkalmazniuk kellett minden gazdasági társaságnak.


Osztalék


Új Ptk. 3:185.§ (1) szerint:


„ A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg.


Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.”


(2) bekezdésben: A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.


A korábbi szabályozással szemben az új Ptk. szabályai szerint már nem kell a társaság ügyvezetőjének a cégbíróság felé nyilatkozatot benyújtania az osztalékfizetés előfeltételeinek megvalósulásáról.


Az osztalék megállapítására a számviteli beszámoló elfogadásakor, az adózott eredmény felhasználásáról való határozat meghozatalának a keretében kerül sor.


Az osztalék forrása az adózott eredmény, amely a szabad eredménytartalékkal kiegészíthető. Ennek feltétele a 2014. évi LXXIV. Számviteli törvény (továbbiakban: Szvt.) 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint: „Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.” Ez nem változott.


 


Osztalék előleg


Új Ptk.3:186.§ (1) szerint:


„A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha


(a)    közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,


(b)   (b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét és


(c)    a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.”


(2) bekezdés szerint: „Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.


(3) bekezdés szerint: „Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.”


Tehát az ügyvezető tesz nyilatkozatot az osztalékelőleg fizetésre, ha a cégnél felügyelőbizottság is működik, akkor a felügyelőbizottság jóváhagyása is szükséges, viszont már nincs szükség az osztalékelőleg fizetéshez a tagok külön kötelezettségvállalására, mert a Ptk. egyértelműen kimondja.


Már nem kell a társasági szerződésben külön rendelkezni az osztalékelőleg fizetés lehetőségéről. A korábbi szabályozás szerint csak akkor lehetett osztalékelőleget fizetni, ha ennek lehetőségét a társasági szerződés tartalmazta.


A Ptk. külön nem írja elő, de a Szvt. 21. § (7) bekezdése szerinti éves beszámoló, illetve az év során készített közbenső mérleg 6 hónapig felhasználható osztalékelőleg kifizetésére (illetve egyéb döntések meghozatalára).


(Bár egy NGM állásfoglalás szerint szükséges minden osztalékelőleg fizetést megelőzően összegállított közbenső mérleg elkészítése. Az állásfoglalásban hivatkozik a Sztv. 21.§ (7) bekezdésére, amelyet így magyaráznak: akkor alkalmazható (a hat hónapos mérleg érvényessége), ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, márpedig az osztalékelőleg esetében a Ptk. a hivatkozott módon, eltérően rendelkezik. Valószínűleg erről még a későbbiekben egyértelmű hivatkozásokat fogunk találni, addig célszerű a 2015.12.31. fordulónapi beszámoló alapján 2016.06.30-ig fizetni osztalékelőleget a tulajdonosoknak.)


Ha a megállapított osztalék kevesebb, mint a kifizetett osztalékelőleg, vagy ha osztalék megállapítására nem kerül sor, akkor az eredmény-felhasználásról való döntés napján az osztalékká nem vált rész visszafizetendő kölcsönné válik, vagyis a tagok kötelesek visszafizetni. Az osztalékká nem vált előleg elmaradt kamata kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül.


Az osztalékelőleg kifizetésének időpontjától az eredményfelosztás időpontjáig (vagy a visszafizetésig) tartó időszakra kell meghatározni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt az Szja tv. 72.§ (1) bekezdése alapján.


Az így kiszámított jövedelmet 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás (továbbiakban: eho) terheli, amely a kifizető kötelezettsége. Ezen adókat a kifizető a beszámoló elfogadása hónapjáról leadandó 08-as bevallásban bevallja, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig befizeti.


Az osztalékelőlegből csak 15% személyi jövedelemadót von le a kifizető, vagyis nem keletkezik 14% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.


Az osztalékelőlegből osztalékká váló jövedelem az osztalékról való döntés napján egészségügyi hozzájárulás kötelessé válik. Ha ilyenkor az osztalékelőleg osztalékká vált részéből már nincs lehetőség levonni az egészségügyi hozzájárulást, akkor ennek bevallására és befizetésére a kifizető helyett a magánszemély lesz köteles a saját személyi jövedelemadó bevallásában.


Egészségügyi hozzájárulást évi 450.000.-Ft összegig kell megfizetni, e maximum határig beszámíthatóak az alábbi tételek még:


-          magánszemélytől levont 4%-os természetbeni és 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék


-          EKHO-ban megfizetett 1,6%-os egészségbiztosítási járulék


-          havi 7050.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék


-          külön adózó jövedelmei után megfizetett 14% eho összege


A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy az egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14% ehot. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyi jövedelemadó-bevallásában 14% (plusz az eho-különbözetre 6 %) ehot kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.


( Ha a magánszemély túlfizette az ehot, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.)


Írta: Sütőné Harasta Krisztina


okleveles közgazdász


mérlegképes könyvelő


adótanácsadó


 


 



vissza a hirekhez