Adózási szabályok nyeremény (ingyenes átadása) esetén
A szervezett játék lehet engedélyhez kötött szerencsejáték és bejelentéshez kötött ajándéksorsolásnak minősülő játék is.
Engedélyhez kötött játék
Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, agy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ a 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1.§ (1) bekezdése szerint.
Bejelentéshez kötött játék
Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni az Szjtv. 23.§ (1) bekezdése szerint.
Az ajándéksorsolást az adóhivatalhoz előzetesen be kell jelenteni az SZF04 nyomtatványon, legalább a játék meghirdetést megelőző 10 nappal korábban, valamint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni a felügyeleti ellenőrzésért. Ezen díj összege a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének egy ezreléke, de minimum 5eFt és maximum 500eFt. Nem kell bejelenteni a tudásalapú játékot, ahol valamilyen tudást, teljesítményt díjaznak, vagy az eseményre előzetesen regisztráltak között sorsolnak.
Játékadó
A sorsolásos játékok szervezőit az Szjtv. III. fejezetében foglaltak szerint játékadó terheli, kivéve, ha a 16.§-ban felsorolt feltételek teljesülnek, amely csak bejelentéshez kötött,de nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok. Feltétele még: a sorsjegyet kizárólag a sorsoláson jelenlévők között árusíthatják és a sorsjegyek száma nem haladhatja meg az 5000 darabot vagy összes értéke az 500eFt-ot és a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 %-kát meghaladja.
Személyi jövedelemadó
Ha a játék az Szjtv. 16.§-ban foglaltaknak megfelelt, akkor az 1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvény (Szja-tv.) 76.§ (4) bekezdése alapján szja-t nem kell a nyeremény után fizetni.
Ha a játék nem felel meg az Szjtv. 16.§-ban foglaltaknak, akkor az Szja-tv. 76.§-a szerint adózik a nyeremény, annak szokásos piaci értéke 1,19-szeresének 15%-át kell megfizetni, amely a kifizetőt terheli. Ha a játékadó is vonatkozik a kifizetőre, akkor mindkét adót meg kell fizetnie.
Társasági adó
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyereménye ráfordításként elszámolható, vagyis nem kell a társasági nyereségadó alapot megnövelni a 1996. évi LXXXI. törvény 3.sz. mellékletének B/2. pontja szerint.
Általános forgalmi adó
Itt azt kell vizsgálni, hogy ellenérték fejében teljesített termékértékesítés fogalmában belefér-e a nyeremény. A 2007.évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa-tv.) 11.§ (3) b.) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket, így ez után áfa-t sem kell fizetni és számlázni sem kell, viszont javasolt egy számviteli (átadás-átvételi) bizonylatot kiállítani megjelölve annak piaci értékét.
Az Áfa-törvénynek (259.§ 3.fogalom) az árumintára saját meghatározása van: A képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas.
Kis értékű termék az Áfa-törvény 259.§ 9. fogalma szerint: juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5eFt-nak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani.
Ha a vállalkozás a kis értékű termék, illetve áruminta beszerzésekor illetve előállításakor az előzetesen felszámított áfa-t levonta (levonhatta, nem tiltott a levonása), majd később a terméket ingyenesen átadja, nem kell áfa-t fizetnie és az áfa-levonással kapcsolatban sincs szükség áfa-korrekcióra.
Ezzel ellentétben, ha az átadott termék nem felel meg az áruminta és kis értékű termék fogalmának, akkor áfa-t kell fizetni az átadáskor. Az áfa alapja a termék vagy ahhoz hasonló termék teljesítéskor (átadáskori) megállapított beszerzési (piaci) ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. (Áfa-tv. 68.§)
Ingyenes termékátadásról főszabályként az Áfa-tv 159.§-a alapján számlát kell kiállítani, azonban a számlán fel kell tüntetnie, hogy az ingyenes ügyletet terhelő áfa-t áthárította-e a megrendelőre (felszámított-e áfa-t, vagy sem), ugyanis az ingyenes ügyletekkel kapcsolatban az áfa csak abban az esetben hárítható át, ha a juttatásban részesülővel erről előzetesen megegyezett.
Írta: Sütőné Harasta Krisztina
okleveles közgazdász
mérlegképes könyvelő
adótanácsadó