Szívességi kölcsön és a kamatkedvezményből származó jövedelem
2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt.
6:388. § [Szívességi kölcsön]
Az adós nem köteles kamat és egyéb díjfizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget;
b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.
6:389. § [A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]
(1) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. Ebben az esetben kamaton a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével, a kamatszámítás szabályai szerint kiszámított díjat kell érteni.
(2) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelőzi a főszolgáltatás teljesítését.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjakat fizetni a hitelezőnek, de erről a szerződésben kifejezetten ki kell térni, és a szívességi szándéknak a szerződés céljából és körülményeiből ki kell tűnnie.
Szívességi kölcsönnél a hitelező saját körülményeiben bekövetkezet lényeges változás miatt megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését, valamint a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért az adós nem köteles díjat fizetni a hitelezőnek.
Az új Ptk. változásával az ügyvezető felelőssége is nőtt, vagyis át kell gondolni a szívességi kölcsön használatát, hiszen a vezető tisztségviselő felelőssége, hogy a társaság tulajdonosai és hitelezői szempontjainak figyelembevételével kell eljárnia. Ha később bebizonyosodik, hogy felelőtlenül járt el, büntetőjogi jogkövetkezményekkel járhat.
Ezzel szemben áll a 1995. évi CXII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 72.§(1) bekezdése szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem fogalma: Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül a kifizetőnek a magánszeméllyel szemben fennálló követelése esetén a kifizető követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja a követelés alapján a kifizetőt megillető kamat összegét.
Ez azt jelenti, hogy ha az említett kamatot felszámítják a kölcsön összegére, akkor nem kell a magánszemélynek adóznia utána. Ellenben ha ennél alacsonyabb a kamat összege, akkor a különbözet után, mint kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó alapja 2016.01.01-jétől a kiszámított kamat különbözet 1,18-szorosa. Az erre számított 15% személyi jövedelemadót kell megfizetni, valamint ugyanezen adóalap után még 27% egészségügyi hozzájárulást is teljesítenie kell a kifizetőnek.
( 2016.01.01-je előtt a kamatkedvezmény adóalapja a számított kamatkülönbözet 1,19-szerese volt, ami után 16% szja-t és 27% egészségügyi hozzájárulás kellett a kifizetőnek még teljesíteni. )
Az adót adóévenként, az adóév utolsó napjára kell megállapítani, az adóévet követő január 12-ig kell bevallani és megfizetni, ha év közben szűnik meg a kamatkedvezmény, akkor az adót a megszűnést követő hó 12-ig kell teljesíteni.
Véleményem szerint a kamatkedvezményből származó jövedelemtől eltekintetni nem lehet, függetlenül, hogy az új Ptk. megengedi a nulla százalékos kamattal hitelezett kölcsönt.
Írta: Sütőné Harasta Krisztina
okleveles közgazdász
mérlegképes könyvelő
adótanácsadó