(a teljesség igénye nélkül)
Változások 2016. június 16-tól
Ingatlan átruházás
Az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések új fogalmakkal egészülnek ki: Az adókötelezettség megállapítása során a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított dokumentum és az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésével azonos szerepet tölt be. (1995/CXVII. tv. 60.§ (3) és (4), 62.§ (2) bekezdések)
Ingatlan átruházásából származó jövedelem
A 15 évnél régebben megszerzett, lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén abban az esetben sem keletkezik adóköteles jövedelem, ha a megszerzésre fordított összeg megállapíthatóságának hiányában a jövedelmet úgy állapítják meg, hogy a bevételből levonják annak 75 %-át. Ilyen esetben eddig az időmúlás (azaz 5 éven túl az évenkénti 10-10 %-kal történő jövedelem-csökkentési lehetőség) nem volt figyelembe vehető, vagyis a megszerzés időpontjából függetlenül adóköteles volt a bevétel 25%-ka. (1995/CXVII. tv. 62.§ (4) bekezdése)
KATA
Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás nem része a kisadózó vállalkozás bevételének. E szabály már alkalmazható 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is. (2012/CXLVII. tv. 2.§ 12. pont)
Bevételszerzés időpontja az adóalanyiság megszűnésének időpontja, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számla ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. (2012/CXLVII. tv. 2. § 13.e) pont)
Társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése
Vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege alapján is megállapítható a bevétel és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értéke. (1995/CXVII. tv. 68.§ (1) bekezdése)
Egyéni vállalkozó külföldi kiküldetésének költsége
Költségként elszámolhatja a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerinti naponta számított, igazolás nélkül elismert költséget az egyéni vállalkozó is, az önálló tevékenységet végző magánszemélyhez hasonlóan.
Egyéni vállalkozó beruházási költségének elszámolása
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezése és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek a z üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségkén elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zónában helyezi üzembe. A rendelkezés 2016. január 1-jétől alkalmazható. (1995/CXVII. tv. 11. sz. melléklet II. fejezet 2. p.) pont)
Változások 2016. július 1-től
Őstermelő
A mezőgazdasági őstermelői igazolványok közhiteles hatósági nyilvántartásának szabályozására vonatkozó egyes szabályok, az őstermelői nyilvántartás nyilvános adatköre, illetve az őstermelői igazolványt kiállító és az őstermelői nyilvántartást vezető szervek kijelölésére vonatkozó szabályok egyaránt bekerültek az szja-törvénybe. Az őstermelői igazolványt ezen túl, a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara állítja ki. (1995/CXVII. tv. 78/A.§(1) bekezdése)
A mezőgazdasági őstermelő fogalma pontosításra került: Őstermelői igazolvány csak akkor váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van saját gazdasága. Az őstermelő lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az őstermelőként felvett tevékenységeire nézve. Termelési eszközöknek minősül a bérelt földterület és bérelt eszköz is. (1995/CXVII. tv. 3.§ 18.) pontja)
Változások 2016. augusztus 1-tól
Kiküldetés fogalma
Elválik egymástól a munkajogi és az adójogi kiküldetés-fogalom. A jövedelemadó-törvény alapján kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járást, a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást. Korábban (főszabály szerint) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősült kiküldetésnek. (1995/CXVII. tv. 3.§ 11.)pont)
Sportrendezvény fogalma
Kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívüli résztvevők jelenlétében megtartott verseny, érkőzés minősül sportrendezvénynek. Pl. nem minősül sportrendezvénynek, a sportszervezetnek, sportszövetségnek nem minősülő munkáltató által a munkavállalók részére szervezett verseny – mint sportesemény -, ezért az ott felszolgált étel és ital nem nyújtható adómentesen. (1995/CXVII. tv. 3.§ 60. pontja)
Műtárgy ajándékozása
Műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított értéknek az átruházásból származó bevétel 75%-ka vagy az igazolt összeg minősül. (1995/CXII.tv.58.§ (4) bekezdése) Nem változott, de fontos, hogy e vagyontárgy szerzési értéke az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában a vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke minősül. (1995/CXVII. tv. 58.% (4) bekezdés)
Munkáltatói lakáscélú támogatás
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendelet egyes rendelkezései, így a méltányolható lakásigény mértéke, az együttköltöző családtagok, illetve a korszerűsítés és akadálymentesítés fogalma bekerültek az szja-törvénybe. A kormányrendeletből átültetett szabályok tartalmilag változatlanok. (1995/CXVII. tv. 72.§ (4) bekezdés f.)pont, 1.sz.mell.2.7., 9.3.1., és 9.3.4.pontok)
Kölcsönös biztosító pénztárba „célzott” szolgáltatásra befizetett összeg
Béren kívül juttatásnak minősül a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg azon része, amely nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Ezen értékhatárt meghaladóan biztosított juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. (1995/CXVII. tv. 70.§ (3a) bekezdés)
Adómentes tőkeemelés
Nem minősül bevételnek, ha a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke emelése a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére történik. A tőkeemelés ezen formája révén megszerzett értékpapír (az értékpapír megszerzésekor) nem minősül a magánszemély bevételének. Az említett módon történő (kedvezményes) értékpapírszerzés esetén a társaságot adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (1995/CXVII. tv. 77/A.§-ban)
Írta: Sütőné Harasta Krisztina
okleveles közgazdász
mérlegképes könyvelő
adótanácsadó