Bizalmi Vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelési szerződések (trust) létrehozását a 2014. március 15-óta hatályos 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv vezette be a magyar jogrendszerbe.

13. századi Angliából ered. Az áttörő népszerűséget az hozta meg számára, hogy a kezelt vagyon a hagyatéki ügyekből is kihagyható, hiszen nem az én tulajdonom már. Az örökösökhöz pedig a bizalmi vagyonkezelés speciális szabályai szerint kerül át, nem az örökösödés szabályai alapján.

Mire Jó ez nekünk?

A klasszikus bizalmi vagyonkezelésben három szereplő van: vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett. A vagyonrendelő a kezelt vagyont (üzletrész, készpénz, ingatlan), a tulajdon jogát a vagyonkezelőre ruházza. Utóbbi polgárjogi értelemben teljes tulajdoni jogot szerez, tehát bármit tehet vele – birtokolhatja, használhatja, megterhelheti, elidegenítheti. A kezelt vagyon önálló egység lesz a vagyonkezelő vagyonán belül. A vagyonkezelő hitelezőivel szemben teljes mértékben védett – ez a szabályozás itthon nagyon jól sikerült. A kedvezményezett hitelezője csak akkor fér a vagyonhoz, ha már megnyílt a kiadási jog, tehát a kedvezményezett is hozzáférhet

A vagyonkezelők teljes tulajdonjogát csak egy dolog korlátozza: tulajdonosi jogosítványait minden esetben a kedvezményezettek érdekében kell használnia. Folyamatosan vizsgálnia kell a kedvezményezett érdekeit és ezeknek megfelelően eljárni.

A bizalmi vagyonkezelés 3 feltétele

• Kell, legyen vagyonátruházás
• írásba kell foglalni
• legalább 1 kedvezményezettre szükség van (vagy a vagyonkezelőnek jogot adni, hogy a kedvezményezettek meghatározott köréből később ő válasszon)

Korlátozó szabályok

• Elkülönült vagyonnak kell lennie
• A vagyonkezelőt nem lehet utasítani
• Nem lehet kizárólagos kedvezményezett a kezelő
• Maximum 50 évig tarthat

Hogy működik itthon?

A bizalmi vagyonkezelés ma Magyarországon az egyik legrugalmasabb szerződéstípus. Gyakorlatilag bármilyen helyzetre-testre szabható. A törvény nagyon kevés megkötést tartalmaz, szinte minden élethelyzetre kialakítható a megfelelő bizalmi vagyonkezelési struktúra.

A szerződés elvileg bármikor módosítható, ha nem kötötték ki külön, hogy nem az. Tehát bekerülhetnek például további kedvezményezettek. Ha a vagyonrendelő meghal, akkor a szerződés nehezebben módosítható, mivel alapvetően a szerződési pozícióban levők közös megegyezése (vagyonrendelő és vagyonkezelő) szükséges hozzá.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés:

Ahhoz, hogy valaki üzletszerű bizalmi vagyonkezelővé válhasson, számos feltételnek kell megfelelni. Csak főtevékenységként végezhető, mind a vezetőknek mind a tulajdonosoknak feddhetetlen üzleti múlttal kell rendelkeznie (ez gumi szabály, nem tudni, mit jelent), a kezelt vagyon mindenkori összegének 20%-ának megfelelő, minimum 70 millió forintos saját tőkével mindig rendelkezni kell, plusz minimum ennyit, maximum másfél milliárd forintot biztosítékként kell letenni, vagy ehelyett felelősségbiztosítást kell kötni. Tehát a vagyonkezelő ügyfelei pénzügyi szempontból védettek lesznek, a fedezetből kárpótolni lehet az esetleges károsultakat. Ez nagyon fontos, mert a külföldi gyakorlat alapján a legtöbb peres ügy ezen a területen felelősségi témájú, a kedvezményezettek perlik a vagyonkezelőt.

A kezelt vagyont úgy könyvelik, mint egy gazdasági társaságot, de éves beszámoló közzétételére nem köteles és könyvvizsgálati kötelezettség sincs. Ez a felek döntésére van bízva. SZMSZ-ben következetesen végig kell vinni a kezelt vagyon teljes elkülönítését.

Alacsonyabb adminisztrációs terhek is kapcsolódnak hozzá – de nem minden költségtől mentesül, mert például önálló számviteli alany, de például cégbírósági bejegyzésre nincs szükség. Tehát akár gazdasági társaságok alternatívája is lehet. De a fő területe egy diszkrét befektetési forma létrehozása, hisz megfelelő rendben a tulajdonos akár rejtve is maradhat a nyilvánosság számára

Ki lehet vagyonkezelő?

Főszabály szerint bárki végezhet bizalmi vagyonkezelői tevékenységet, de üzletszerűen csak a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet. Akkor lesz üzletszerű a tevékenység, ha évente vagy legalább 2 ilyen szerződést köt vagyonkezelőként, vagy ha csak egyetlen szerződést köt, de abban a kezelési díj meghaladja a kezelt vagyon 1%-át. Ezen esetekben külön szigorú közjogi szabályok érvényesülnek. A határok alatt viszont főszabályként a Ptk. szabályai érvényesülnek, rugalmasabb, tágabb lehetőségeket biztosító jogviszonyt eredményez.

Az oldal tartalma figyelem felkeltést szolgálja, részletes tájékoztatást személyesen tudunk biztosítani, időpont egyeztetés után.

Időpont egyeztetés: 06/20 352 240 telefonon H-CS 8-16-ig P 8-14-ig