Bizalmi Vagyonkezelés
A bizalmi vagyonkezelési szerzõdések (trust) létrehozását a 2014. március 15-óta hatályos 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv vezette be a magyar jogrendszerbe.
13. századi Angliából ered. Az áttörõ népszerûséget az hozta meg számára, hogy a kezelt vagyon a hagyatéki ügyekbõl is kihagyható, hiszen nem az én tulajdonom már. Az örökösökhöz pedig a bizalmi vagyonkezelés speciális szabályai szerint kerül át, nem az örökösödés szabályai alapján.
Mire Jó ez nekünk?
A klasszikus bizalmi vagyonkezelésben három szereplõ van: vagyonrendelõ, vagyonkezelõ és kedvezményezett. A vagyonrendelõ a kezelt vagyont (üzletrész, készpénz, ingatlan), a tulajdon jogát a vagyonkezelõre ruházza. Utóbbi polgárjogi értelemben teljes tulajdoni jogot szerez, tehát bármit tehet vele – birtokolhatja, használhatja, megterhelheti, elidegenítheti. A kezelt vagyon önálló egység lesz a vagyonkezelõ vagyonán belül. A vagyonkezelõ hitelezõivel szemben teljes mértékben védett – ez a szabályozás itthon nagyon jól sikerült. A kedvezményezett hitelezõje csak akkor fér a vagyonhoz, ha már megnyílt a kiadási jog, tehát a kedvezményezett is hozzáférhet
A vagyonkezelõk teljes tulajdonjogát csak egy dolog korlátozza: tulajdonosi jogosítványait minden esetben a kedvezményezettek érdekében kell használnia. Folyamatosan vizsgálnia kell a kedvezményezett érdekeit és ezeknek megfelelõen eljárni.
A bizalmi vagyonkezelés 3 feltétele
- Kell, legyen vagyonátruházás
- írásba kell foglalni
- legalább 1 kedvezményezettre szükség van (vagy a vagyonkezelõnek jogot adni, hogy a kedvezményezettek meghatározott körébõl késõbb õ válasszon)
Korlátozó szabályok
- Elkülönült vagyonnak kell lennie
- A vagyonkezelõt nem lehet utasítani
- Nem lehet kizárólagos kedvezményezett a kezelõ
- Maximum 50 évig tarthat
Hogy mûködik itthon?
A bizalmi vagyonkezelés ma Magyarországon az egyik legrugalmasabb szerzõdéstípus. Gyakorlatilag bármilyen helyzetre-testre szabható. A törvény nagyon kevés megkötést tartalmaz, szinte minden élethelyzetre kialakítható a megfelelõ bizalmi vagyonkezelési struktúra.
A szerzõdés elvileg bármikor módosítható, ha nem kötötték ki külön, hogy nem az. Tehát bekerülhetnek például további kedvezményezettek. Ha a vagyonrendelõ meghal, akkor a szerzõdés nehezebben módosítható, mivel alapvetõen a szerzõdési pozícióban levõk közös megegyezése (vagyonrendelõ és vagyonkezelõ) szükséges hozzá.
Az üzletszerû bizalmi vagyonkezelés:
Ahhoz, hogy valaki üzletszerû bizalmi vagyonkezelõvé válhasson, számos feltételnek kell megfelelni. Csak fõtevékenységként végezhetõ, mind a vezetõknek mind a tulajdonosoknak feddhetetlen üzleti múlttal kell rendelkeznie (ez gumi szabály, nem tudni, mit jelent), a kezelt vagyon mindenkori összegének 20%-ának megfelelõ, minimum 70 millió forintos saját tõkével mindig rendelkezni kell, plusz minimum ennyit, maximum másfél milliárd forintot biztosítékként kell letenni, vagy ehelyett felelõsségbiztosítást kell kötni. Tehát a vagyonkezelõ ügyfelei pénzügyi szempontból védettek lesznek, a fedezetbõl kárpótolni lehet az esetleges károsultakat. Ez nagyon fontos, mert a külföldi gyakorlat alapján a legtöbb peres ügy ezen a területen felelõsségi témájú, a kedvezményezettek perlik a vagyonkezelõt.
A kezelt vagyont úgy könyvelik, mint egy gazdasági társaságot, de éves beszámoló közzétételére nem köteles és könyvvizsgálati kötelezettség sincs. Ez a felek döntésére van bízva. SZMSZ-ben következetesen végig kell vinni a kezelt vagyon teljes elkülönítését.
Alacsonyabb adminisztrációs terhek is kapcsolódnak hozzá – de nem minden költségtõl mentesül, mert például önálló számviteli alany, de például cégbírósági bejegyzésre nincs szükség. Tehát akár gazdasági társaságok alternatívája is lehet. De a fõ területe egy diszkrét befektetési forma létrehozása, hisz megfelelõ rendben a tulajdonos akár rejtve is maradhat a nyilvánosság számára
Ki lehet vagyonkezelõ?
Fõszabály szerint bárki végezhet bizalmi vagyonkezelõi tevékenységet, de üzletszerûen csak a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet. Akkor lesz üzletszerû a tevékenység, ha évente vagy legalább 2 ilyen szerzõdést köt vagyonkezelõként, vagy ha csak egyetlen szerzõdést köt, de abban a kezelési díj meghaladja a kezelt vagyon 1%-át. Ezen esetekben külön szigorú közjogi szabályok érvényesülnek. A határok alatt viszont fõszabályként a Ptk. szabályai érvényesülnek, rugalmasabb, tágabb lehetõségeket biztosító jogviszonyt eredményez.
Az oldal tartalma figyelem felkeltést szolgálja, részletes tájékoztatást személyesen tudunk biztosítani, idõpont egyeztetés után.
Idõpont egyeztetés: 06/20 352 240 telefonon H-CS 8-16-ig P 8-14-ig